Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat anyagát bemutató csütörtöki sajtóbejáráson elmondta, Prágából és a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből érkezett művek 1890 és az 1910-es évek között készültek, elsősorban Párizsban.
A szecesszió az elmúlt négy-öt évtizedben vált újra népszerűvé, ma pedig sokan pont Alfons Mucha munkáin - plakátjain, reklámgrafikái, illusztráción - keresztül ismerkednek meg a stílusirányzattal - közölte a kiállítás kurátora.
Sarah Bernhardt, a kor ünnepelt színésznője a cseh-morva származású művészt bízta meg plakátjai tervezésével. Ezek az alkotások már az új formanyelv, a szecesszió jegyében születtek, amely szerteágazó, szimbolikus vonásai megjelentek később más alkalmazott grafikai munkáin és fotóin is - tudatta a szakember.
Alfons Muchára hatással voltak a korszak más művészei, mégis teljesen egyedi, azonnal fölismerhető stílust alakított ki. Grafikáin általában egy vagy kettő nagyon dekoratív, sokszor légies, érzéki nőalak szerepel, a kor divatjának megfelelően elegáns ruhában és ékszerekkel. Az alkotások erejét mutatja, hogy az egykor mulandó, hétköznapi használatra készült alkalmazott grafikai munkák, mint a plakátok, reklámgrafikák, képeslapok, csokoládék csomagolásai az elmúlt évtizedekben komoly múzeumi tárggyá váltak. Ezek közül láthat 64 darabos válogatást a közönség május közepéig.
A Reök-palota az európai szecesszió egyik markáns, ikonikus épülete, amely tíz éve működik kiállítóhelyként és összművészeti központként. A szecesszió szimbolikája - például a lila írisz - a kiállított munkákon és az épület külső díszítésén vagy kovácsoltvas korlátjain is megjelennek.