Az építészet világnapján, október 6-án két díjazottat is köszöntött a Csongrád Megyei Építész Kamara. A Csongrád Megye Építészetéért díj jelöltjeire legkésőbb szeptember végéig tehettek javaslatot a megyei kamara, a művészeti szövetség megyei szervezetei, a társkamarák tagjai és civil szervezetek. Az elismeréssel olyan személyeket jutalmaznak, akik a szakma megítélése szerint kiemelkedő színvonalú tevékenységet végeznek elsősorban urbanisztikai és építészeti, vagy ahhoz kapcsolódó társművészeti területen. A kétévente adományozható díj azon természetes személynek vagy közösségnek ítélhető, aki a megye épített környezetének és építészeti kultúrájának javításáért – a társadalmi, gazdasági, művészeti és tudományos élet területén – tartós és eredményes tevékenységet folytat, kiemelkedő teljesítményével a helyi közösség érdekeit és javát szolgálja.
Schulcz Péter, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke köszöntőjében elmondta, az országos elismerések mellett a szakmában egyre fontosabb szerepet töltenek be a lokális díjak is, a Csongrád Megyei Építész Kamara ezért alapította legújabb kitüntetését a Vedres István-díj után. „Ez a művészeti ág folyamatosan reagál a változásokra. Ahogy a kihívások nőnek, úgy nő az építészek szerepe az életminőség javításában” – mondta a Helyi Híradónak a kamara elnöke.
Csongrád Megye Építészetéért díjat Stifán Sándor építész és Dusha Béla fotóművész vehették át. Dusha Béla ismert fotóművész Szegeden, aki bár a Budapesti Műszaki Egyetemen tudományos filmrendezést tanult, mégis a fotóművészetben találta meg hivatását. A 2000-es évektől számos Szeged témájú albuma jelent meg a város legismertebb épületeivel, munkái önálló kiállításokon is szerepeltek. Tevékenységével az épített környezet szépségeire irányítja a figyelmet, hangsúlyozva az építészet meghatározó szerepét a társadalomban. Dusha Béla 2008-ban Lőw Lipót-díjat vehetett át, 2016-ban pedig megkapta a Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriuma Díjat és a Gregor József-díjat is.
Stifán Sándor okleveles építészmérnök, építészeti munkáinak többsége Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen valósult meg, az ő munkáját dicséri többek között Szeged gyalogos belvárosának kialakítása, a hódmezővásárhelyi Hódtó városrész, valamint a szegedi Bartók tér és környékének rendezése is. Stifán 1994-től hét éven át Hódmezővásárhely elismert főépítésze volt, 2002-től nyugdíjazásáig pedig Csongrád megye főépítészeként a területrendezési tevékenység szakmai irányítója, és a települések rendezési terveinek koordinátora volt. Hosszú éveken át kiemelkedő színvonalon szolgálta a környezeti kultúra ügyét, máig aktív tagja a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesületnek.