A tavalyi év utolsó hónapjában a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tavaly január-decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek  átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Közölték, tavaly január kivételével minden hónapban kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben kifizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg novemberben 49,8 százalékkal nőttek.

A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormányok alatt – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszútávon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.

Érdemi reálbér-növekedés

A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben  az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető. A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása.

A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés zajlott le az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,5 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

A tavalyi év egészében egészében így 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek, a reálbérek pedig 10,3 százalékkal növekedtek a bérmegállapodások, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, 9 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk az idei évre a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Folytatódhat idén a gyors bérnövekedés
 

 

Folytatódik az életpályamodellek fejlesztése

A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek immár bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg az idei évre vonatkozóan is.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, a várakozásokkal nagyjából összhangban volt a decemberi bérnövekedési adat. A decemberi 13,5 százalékos éves növekedési ütem kifejezetten erősnek tekinthető. Összességében tavaly gyorsan nőttek a bérek, hiszen az átlagos növekedési ütem elérte a 12,9 százalékot, ami a feszes munkaerőpiacnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének volt köszönhető.

Előretekintve úgy látják, hogy idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. Emellett a 8 százalékos minimálbér, valamint a 12 százalékos garantált bérminimum emelés is lendületes átlagkereset-növekedést sugall.

Pozitív kockázatok

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP növekedés szempontjából. Az Erste becslése szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésüket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül.