A történész a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett szimpózium előtt újságíróknak elmondta, a NEB a Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve elkezdte olyan vidéki párti, majd később tanácsi vezetők életútjának összeállítását, akik meghatározták egy-egy város vagy megye történéseit.
A szakember kifejtette, bár az egypártrendszer 1948-ban alakult ki Magyarországon, a Magyar Dolgozók Pártjának létrejöttével, már 1944-1945 fordulójától kezdve a kommunisták igyekeztek megszerezni a hatalmat az általuk fontosnak ítélt területeken, így a rendvédelemben és az állambiztonságban.
A NEB fontos feladatának tartja feltárni, hogy vidéken miként zajlott le a kommunista hatalomátvétel. Most készül az a dokumentumkötet, amely újonnan előkerült levéltári anyagok segítségével tekinti át a Csongrád megyében 1944-ben és 1945-ben lezajlott változásokat - közölte.
Soós Viktor Attila elmondta: a helyi viszonyokat vizsgálva kitűnik, hogy minden megyében sikerült olyan pártapartcsikokat találni, akik élet-halál urai voltak és teljhatalommal rendelkeztek. Csongrád megye a Komócsin-klán tevékenységének köszönhetően az egyik legkeményebb és legbrutálisabb térség volt - tette hozzá.
A történész kitért arra, hogy a hatalmi viszonyok alakulásában az illegális kommunista időszakban létrejött személyi kapcsolatok voltak elsősorban a meghatározók. Ebben a tekintetben mindenképpen speciálisnak mondható a Komócsin család története. Az olykor évtizedes szálak nem csak a határokon belül maradtak meg, a fontos kérdésekben döntő pártvezetők mindegyikének volt szovjetunióbeli, moszkvai kapcsolata.
A Komócsin család esetében fontos volt Gerő Ernő és Révai József támogatása. Hosszú ideig a család egyes tagjaira egyfajta Kádár Jánossal szembeni alternatívaként tekintettek, felmerült, hogy ők vehetnék át az ország vezetését - hangsúlyozta a szakember.
Miklós Péter történész elmondta, ifj. Komócsin Mihály 1925-ben született és 2016 decemberében hunyt el. Édesapja és nagybátyja helyi szinten játszott fontos szerepet, testvére pedig országos feladatokat vállalt.
Ifj. Komócsin Mihály a Magyar Kommunista Párt, majd az MDP, később az MSZMP megbízható, szilárd emberének, bástyájának számított - hangsúlyozta a hódmezővásárhelyi Emlékpontot irányító szakember. Szólt arról is: az MSZMP-n belül komoly törést jelentett 1956, amikor a párt igyekezett háttérbe szorítani az 50-es évek terrorjában szerepet vállaló rákosistákat, sztálinistákat.
Ifj. Komócsin Mihály ezt túlélte, 1957-ben először szegedi, majd megyei párttitkárként szolgált. Fenntartója volt az államszocializmusnak, de a Kádár-rendszer szélsőbaloldali ellenzékének számított. Ezt a vonalat az országos színtéren testvére, Komócsin Zoltán képviselte - mondta Miklós Péter.
Közölte: az MSZMP fennmaradt káderjelentései közt vannak olyanok, amelyek megkérdőjelezik ifj. Komócsin Mihály felkészültségét, kapcsolatát munkatársaival, a sztálinista, rákosista elvek elkötelezettjének tartják, de hangsúlyozzák, lojális a párthoz. Ezt mutatja, hogy 1985-ben, amikor a párt azt kérte, vonuljon nyugdíjba, ezt szó nélkül megtette - noha kifejtetten tettre késznek, egészségesnek, erősnek érezte magát -, és sem a következő években, sem a rendszerváltás után nem vállalt politikai vagy párttisztséget - tette hozzá a történész.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát.