A Zala megyei Türjén, 1991-ben alakult meg az első, ifjúsági önkormányzatnak tekinthető szervezet. Ezt a közösségi mozgalmat 1996 óta már egy ernyőszervezet is összefogja, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatok Társasága. Annak ellenére, hogy maga a mozgalom is több mint 20 éves, csak mintegy 120 településen vannak ilyen aktívan működő szervezetek ma Magyarországon. Sok helyen próbálkoztak a felállításával, ám mivel a jelenlegi szabályozás nem egységes velük szemben, a legtöbb helyen csak néhány évig, vagy több megszakítással tudnak működni.

„Az ifjúsági önkormányzatok lényege, hogy felelős állampolgárokat nevel a fiatalokból, és lehetőséget ad nekik arra, hogy a településeken részt vegyenek azokban a folyamatokban, amelyek őket is érintik. Így bele tudnak szólni a lakóhelyük közéletébe, kulturális életébe. Rengetegszer halljuk azt a mondást, hogy a fiatalok jelentik a jövőt, de az ifjúsági önkormányzatok egyik legfontosabb feladata, hogy a jelenben is figyelembe vegyék a települések a fiatalok érdekeit” – tudtuk meg Gulyás Barnabástól, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatok Társaságának elnökétől.

Ifjúsági önkormányzatok találkozója Szegeden
Gulyás Barnabás, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatok Társaságának elnöke

 

Az ifjúsági, vagy gyermek önkormányzatok működése a szabályozás hiányában rendkívül változatos, az utóbbi két évtizedben mégis kialakult egyfajta minta, ami alapján leírhatóak. Jellemzően 12-25 év közötti fiatalok bevonásával működnek, a településeken a képviselőket a helyhatósági választásokhoz hasonlóan választják meg, a képviselők mandátuma pedig általában egy-két évre szól.

Csongrád megyében jelenleg kilenc ifjúsági önkormányzat működik, ám ezek leginkább egymástól függetlenül tevékenykednek, ami miatt kevésbé tudnak hatékonyan dolgozni, mint ha összefognának. A szegedi Új Nemzedék Központ ezért szervezte számukra a találkozóz, amely segít felmérni a megyei ifjúsági önkormányzatok problémáit.

„Csongrád megyében a települések arányát tekintve viszonylag sok ifjúsági önkormányzat működik, ám a közös találkozók nagyon ritkák. Pedig itt lehet megbeszélni, hogy ki, hol tart, ötleteket ellesni egymástól, együttműködéseket kialakítani, az országos helyzetre is rálátó szakemberekkel találkozni. Rengeteg jó példa van, ezt szeretnénk megmutatni, hogy a fiatalok aztán saját településükön ki tudják aknázni azokat a lehetőségeket, ami ebben a szervezeti formában van” – mondta el a Helyi Híradónak a találkozó céljairól Vajda Árpád, az Új Nemzedék központ Csongrád megyei ifjúságszakmai koordinátora.

A lehetőségek pedig szinte korlátlanok Vajda Árpád szerint, csak meg kell találni őket. A megyében az egyik legjobb példa erre a bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat. A település idén Hajdúnánással, és Alsómocsoláddal együtt megkapta a Gyermekbarát település díjat, a fiatalok közössége is rendkívül hatékonyan működik itt.

„Bordányban több, mint ötszáz 12 és 25 év közötti fiatal él, akik jogosultak az ifjúsági önkormányzati választáson szavazni. A képviselőkre interneten keresztül lehet szavazni, ehhez speciális szoftvert készítettünk. Vannak saját bevételeink is, a papír és fémgyűjtést például mi szervezzük, ebből tudunk programokat szervezni, de egy konditermet is sikerült létrehoznunk már. Az Európai Uniós kapcsolataink segítségével pedig számtalan országból érkeztek már hozzánk önkéntesek, és persze a mi fiataljainkból is sokan jártak így külföldön." – mesélt a Helyi Híradónak az ifjúsági önkormányzatok előnyeiről Masir Norbert, Bordány ifjúsági polgármestere.