A lapnak Kecskés Gábor, az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács elnöke elmondta: a kereskedők olyan akciókat próbálnak megvalósítani, amilyeneket a piaci árak alakulása és a kínálat sem indokol, így azok árát végső soron termelők fizetik meg.
Az áruházak alacsony felvásárlási árat fizetnek, miközben olyan minőségi elvárásokat támasztanak, amelyeknek "csak fogcsikorgatva lehet megfelelni" - mondta.
Hozzátette: egyre több az olyan termény, amit nem tudnak eladni a gazdálkodók, az átlagnál kisebb vagy görbe burgonya a szemétben, esetleg takarmányként végzi, ami jelentős pazarláshoz vezet. Úgy vélte, erre megoldást kell találni, ma ugyanis semmilyen szabályozás nem vonatkozik a kereskedők áruátvételi gyakorlatára.
Közben a burgonya vetésterülete évről-évre kisebb lesz, jelenleg 9000 hektár. A terméktanács elnöke szerint az idén a minőséggel nem lesz probléma, a hozamok azonban nem mindenhol alakultak kedvezően.